MESZELÉS főnév -t, -e [e] (csak egyes számban)
A meszel igével kifejezett cselekvés, tevékenység; az a cselekvés, hogy vmit meszelnek, ill. az a tény, hogy vki meszel.
A fal, a ház, a kamra, a konyha, az oszlop, a szoba meszelése. Mikor kezdjük a meszelést? Estére elkészülünk a meszeléssel. || a. Ennek eredménye: vmire kent, mázolt, vmit fedő mészréteg.
Bepiszkolódott a fal meszelése. Itt-ott lekopott a falról a meszelés.