Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
MESTERKÉLETLEN [e-ë-e-e v. e-e-e-e] melléknév -ül, (ritka) -ebb [e]
1. (ritka) Olyan <tárgy>, amelyet meghagytak eredeti, természetes állapotában. □ A hosszú asztal mellett állt a Névtelen Vár rejtélyes lakója. Egy daliás alakú férfi magas homlokkal, melyet a mesterkéletlen üstök és hajcsigák szabadon hagytak. (Jókai Mór)
2. A maga természetes mivoltával, keresetlenségével, természetességével kedvező hatást keltő. Mesterkéletlen egyszerűség, külső, magatartás, modor, stílus. □ Eötvös ama nemes optimismus képviselője, mely kiváltságos egyénekben lelki tehetségeik természetes, mesterkéletlen összehangzásából ered. (Péterfy Jenő) Olyan egyszerű, mesterkéletlen volt a nyelve, mintha a magamé lett volna. (Mikszáth Kálmán)