Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MÁK főnév -ot, -ja
  • 1. Magasra növő szára tetején jellegzetes gömbölyded toktermést hozó, lila, piros v. fehér virágú gazdasági növény (Papaver somniferum). A mák gubója, levele, szára; nő, tenyészik, virít, zöldell a mák; mákot egyel, kapál, termel, termeszt. □ De a gyönyör: elnyílott mák, Érintsd, s leomlott a virág! (Arany János–Burns-fordítás) Ősszel tar fejét zörgette a mák. (Szabó Lőrinc) || a. Ezzel beültetett terület. Egy hold mák. || b. Ennek hozama. Jól pénzelt a mákból.
  • 2. E növény toktermésében levő mag. Fehér, fekete, kék mák; mákot darál, őröl, tör. Mákot szór a tésztára. □ Akinek csak két-három holdja van, annak nem búzát, hanem mákot kellene vetnie. (Nagy Lajos)
  • 3. (növénytan) Ezzel a növénnyel rokon fajokat magában foglaló növénynemzetség (Papaver).
  • Szóösszetétel(ek): 1. mákbuga; mákdarálás; mákdaráló; mákföld; mákhéj; máklé; máklevél; mákmag; máknedv; mákolaj; mákőrlő; mákszár; máktermesztés; máktok; 2. csíkmák.
  • mákoz.