Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MÉREGET [ë-e] tárgyas ige -tem, -ett [e, ë], ..essen [e-ë]
  • 1. Ismételten, hosszabb ideig v. apránként mér (1). Lisztet, sót méreget. □ Egy élőfárul hosszu póznát törvén, Méregeti azzal, milyen mély az örvény. (Arany János–Ariosto-fordítás) A gazda… jár a barázdákon, méregeti a szőlőhatárokat. (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben) □ [A] házasok… hibáikat kölcsönösen méregetik. (Eötvös József)
  • 2. (átvitt értelemben) Figyelmesen, hosszan nézeget, szemlél vkit, vmit, rendsz. azért, hogy értékelje, összehasonlítsa mással v. másokkal. Kezdetben bizalmatlanul méregette. Csak úgy félszemmel méregette jövendőbeli játszópajtását. □ A leány… félénken méregette szemeivel. (Mikszáth Kálmán) Szemével, melyet a fekete szemüveg miatt sohase lehetett látni, méregette a… tömeget. (Kosztolányi Dezső) || a. (átvitt értelemben) Tekintetével ismételten végigmérve vkit, vizsgálja erejét. Dühösen méregette ellenfelét. Még nem csaptak össze, most csak méregetik egymást.
  • Igekötős igék: beleméreget; elméreget; felméreget; hozzáméreget; kiméreget; leméreget; megméreget; összeméreget; végigméreget.
  • méregetés; méregetett; méregető.