Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MÉRLEGEL [e-ë] ige -t, -jen [ë]
  • 1. tárgyas Mérlegel vmit: vminek a súlyát (gyak. kezében tartva az illető dolgot) próbálja megbecsülni. Kezével v. kezében mérlegel vmit. Mérlegeli a dinnyéket. Két kezével mérlegeli, hogy melyik tyúk a súlyosabb. || a. tárgyas (hivatalos) Mérlegel vmit: vmely, főleg nagyobb tárgy, árucikk súlyát tizedes mérlegen v. hídmérlegen megállapítja, ill. ezzel van elfoglalva. A vasút nem mérlegelte az árut. || b. (tárgy nélkül) (hivatalos) A vasút csak abban az esetben mérlegel, ha…
  • 2. tárgyatlan (ritka) Méréssel foglalkozik, méreget. A raktárban mérlegelt egész délelőtt.
  • 3. tárgyas (átvitt értelemben) Mérlegel vmit: vmely dolognak jó és rossz oldalát, ill. különféle dolgoknak viszonylagos értékét hosszasabban egymáshoz méri; fontolgat, latolgat. Mérlegeli, hogy jó lesz-e ez így. Az érveket, esélyeket, körülményeket mérlegeli. Tárgyilagosan vizsgálja és mérlegeli az eseményeket. □ A nemes poétaság jó és rossz tulajdonait mérlegeli. (Tompa Mihály) E lapok szerkesztője… pirulva mérlegeli, vajon megfelelhet-e a jó véleménynek. (Arany János)
  • mérlegelés; mérlegeletlen; mérlegelhető; mérlegelő; mérlegelt; mérlegeltet.