MÉRGEZÉS főnév -t, (-ek), -e [ë, e]
- 1. (ritka) A mérgez igével kifejezett cselekvés; az a cselekvés, hogy vmit, vkit megmérgeznek. Az étel, az ital mérgezése; a szervezet mérgezése; a kitett csalétek mérgezése. □ Valami rémhistóriát sejtettem: gyilkosságot, rablást, mérgezést
(Gárdonyi Géza)
- 2. (orvostudomány) A szervezetbe jutott méreg hatásának tünetei együtt. A mérgezés oka, ellenszere, gyógyítása. Súlyos mérgezése van.
- Szóösszetétel(ek): alkoholmérgezés; ételmérgezés; gombamérgezés; gyógyszermérgezés; gyomormérgezés; halmérgezés; hullamérgezés; húsmérgezés; kolbászmérgezés; kútmérgezés; lélekmérgezés; nikotinmérgezés; ólommérgezés; önmérgezés; vérmérgezés.
- mérgezéses; mérgezési.