MÉRGEZ [e] ige -tem, -ett, -zen [e, ë, ë]
- 1. tárgyas Mérgez vmit: folyamatosan mérget tesz, kever v. visz vmibe. A gyárból kifolyó szennyvíz szüntelenül mérgezi a folyó vizét. □ Ki e szörnyü nő a vár falain? | Magyarul nevének semmi szó: | latin neve: Desolatio [= Pusztulás]. | Ő böngész végig e földeken
| halász elől halat kihalász
| tifusszal mérgezi a kutakat. (Babits Mihály)
- 2. tárgyas (tárgy nélkül is) Mérgez (vmit): <vmely anyag> mérgével az élő szervezetre nagymértékben káros, esetleg pusztító hatással van. A kábítószerek mérgezik a szervezetet. □ A gabonapálinka nagyon büdös és mérgez. (Móricz Zsigmond)
- 3. tárgyas (átvitt értelemben, sajtónyelvi) Mérgez vmit, vkit: vmely csoportra, közösségre, (ritka) személyre <magatartásával v. kijelentéseivel> erkölcsi, politikai szempontból rombolólag hat. Trágár történetekkel mérgezi az ifjúságot.
- 4. tárgyas (átvitt értelemben, sajtónyelvi) <Vmilyen szellemi, érzelmi szempontból tekintett helyzetet, állapotot> magatartásával, kül. rosszindulatú megjegyzéseivel és híreszteléseivel zavar, ill. megzavarni igyekszik. Mérgezi a hangulatot, a légkört.
- Igekötős igék: megmérgez.
- mérgezett.