Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Általában pontos beosztású finom mérő műszer. □ Fogó közé szorított fejem három oldalról is fotografálják, aztán vissza a görebek, fiolák, mércék közé. (Karinthy Frigyes) || a. Magasság (hosszúság) megállapítására haszn. centiméteres beosztású rúd. A mérce alá áll: <hogy testének magasságát megmérjék>. A vízállást mércén olvassa le. A mérce 190 cm-t mutat. □ A legények sora megindult a mérce felé, majd onnan kibukkanva az ezredorvos elé került. (Gelléri Andor Endre) || b. (vegyi ipar) Üvegből készült, mm-ekre beosztott, alul talpas, felül nyitott, csőszerű edény, amelyet különféle folyadékok, híg vegyszerek mérésére használnak.
2. (régies) Negyed vékának, máshol egy vékának megfelelő űrmérték. || a. jelzői használat(ban) Ilyen mennyiségű. □ Nem ennél valamit? De biz igen, egy mérce abrakot. (Arany JánosShakespeare-fordítás) Két leányát hozza zsákban , hogy egy koszorú hagymáért s egy mérce sóért eladja. (Péterfy Jenő)
3. (átvitt értelemben) Mérték, igény, követelmény. Magasra teszi v. emeli a mércét. Ezt a teljesítményt nem lehet mércének megtenni.