MENTELMI [e-e] melléknév
<Csak állandósult szókapcsolatokban.> Mentelmi jog: az országgyűlés tagjainak az a kiváltsága, hogy azért, amit törvényhozó minőségben mondanak v. tesznek, csak az országgyűlés vonhatja őket felelősségre, s ellenük hacsak nem érik tetten őket egyedül az országgyűlés hozzájárulásával indítható bűnvádi eljárás. A mentelmi jog felfüggesztése, ill. megsértése. Lemondásával megszűnt a mentelmi joga. || a. (politika) Mentelmi bizottság: az országgyűlés tagjaiból alakult b., amely javaslatot tesz arra, hogy az országgyűlés felfüggessze vmely tagjának mentelmi jogát. A képviselő kiadatásáról ma dönt a mentelmi bizottság.