Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MENTEN [e-e v. ë-ë] határozószó (választékos)
  • 1. A kijelentést követőleg a legrövidebb idő múlva; azonnal, rögtön. Menten elájulok. □ Ím e vízzel Lelked kitisztúl menten a salaktól. (Madách Imre) Menten hallani fogod a… harangok zúgását. (Mikszáth Kálmán)
  • 2. Közvetlenül a szóban forgó, az említett előzmény után; azonnal, rögtön. □ Összeütötték acéljaikat, s Zrínyi olyat vágott a fejére, hogy az menten két darabban esett szét. (Mikszáth Kálmán)