MENTESÍT [e-e] tárgyas ige -ett, -sen [ë, ë]; -eni [e] v. -ni
Általában mentessé tesz.
- 1. (hivatalos) <Vmely szolgáltatás v. kötelezettség teljesítése alól> (tartósan) felment vkit. Mentesítik a tartalékos kiképzés alól, a tornaórák látogatásától. A rendi alkotmány mentesítette a nemességet az adófizetés alól. Fontos megbízatása miatt mentesítették hivatali munkája egy részétől. || a. <Birtokot, tulajdont vmely kötelező szolgáltatás alól> felszabadít(tat). Földjét mentesítették az adózástól. Házát mentesítették az állami igénybevétel alól.
- 2. (választékos) <Vmely bajtól, rossztól, veszélytől> tartósan v. örökre távol tart, megóv, megvéd vkit, vmit. 46 000 hold területet mentesítettek az árvizektől. A fizetésemelés mentesítette anyagi nehézségeitől.
- mentesített; mentesíthető; mentesítő; mentesíttet.