MENLEVÉL [e-e] főnév (
történettudomány)
Menedéklevél (1). □ A császár
adott neki
menlevelet
, amiben megparancsoltatik
, hogy Ráby személyét bántani tartózkodjanak. (Jókai Mór) || a. Vkinek egy bizonyos területen szabad mozgást biztosító levél, irat.