MELLKAS főnév (
bonctan)
Az emberi testnek a tizenkét hátcsigolya, a mellcsont és a bordák által körülzárt része.
Domború, horpadt mellkas; hatalmas, széles mellkas; kidülleszti a mellkasát. □ Mikor utána következik a vézna alak, behorpadt mellkassal, előre eső vállakkal,
azt mondjuk, ez egy kretén. (Jókai Mór) A mellkasa domború, bajusza szénfekete. (Nagy Lajos)
- Szóösszetétel(ek): mellkasüreg.
- mellkasi; mellkasú.