MÉLYEDÉS főnév -t, -ek, -e [ë, e]
- 1. (csak egyes számban) (ritka, átvitt értelemben is) A mélyed (13) igével kifejezett cselekvés, történés, folyamat, ill. állapot; az a tény, hogy vmi, vki vmibe mélyed; vmibe merülés, süllyedés, süppedés. A kerekeknek a sárba mélyedése; gondolatokba, munkába, tanulmányokba való mélyedés.
- 2. <A környező felülethez képest> függőleges v. vízszintes irányban mélyebben fekvő rész vmin, vmiben. A fal mélyedésében egy kis szobor áll. A padló egyenetlen, tele van mélyedésekkel. Elegyengettük a mélyedéseket. Egész nap az egyik kis ablak mélyedésében álldogált, merengett. □ [A] két óriási kőboltozat
mélyedésiben fejedelmi csoportozatok vannak vésve művészi kéz által. (Jókai Mór)
- Szóösszetétel(ek): ablakmélyedés; ajtómélyedés; kapumélyedés.
- mélyedéses; mélyedésű.