Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MELLÉRENDELT [e-ë-ë v. e-e-ë] melléknév -en [e]
  • 1. (nyelvtudomány) A mellérendelés (1) viszonyában levő; mellérendelő. Mellérendelt mondat; mellérendelt (összetett) mondat: mellérendelő m; mellérendelt összetétel: mellérendelő ö.; mellérendelt viszony.
  • 2. (választékos) Olyan <viszony>, amely egy közösségben v. szervezetben működő egyenrangú felek között fennáll. A munkaközösség tagjai mellérendelt viszonyban vannak egymással.
  • 3. (filozófia) Mellérendelt fogalom: vmely fogalom, olyan fogalomhoz viszonyítva, amely vele együtt egy azonos legközelebbi nem, genus fogalma alá tartozik. A tél és a nyár az évszakhoz képest alárendelt, egymáshoz viszonyítva pedig mellérendelt fogalmak.
  • mellérendeltség.