Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MELLÉKMONDAT
MELLÉKNÉV
MELLÉKOLTÁR
MELLÉKSZEMÉLY
MELLÉKSZEREP
MELLÉKSZEREPLŐ
MELLÉKSZOBA
MELLÉKSZÖG
MELLÉKTANTÁRGY
MELLÉKTENGER
MELLÉKTERMÉK
MELLÉKÚT
MELLÉKUTCA
MELLÉKVÁGÁNY
MELLÉKVESE
MELLÉKZÖNGE
MELLÉKZÖREJ
MELLÉLÉP
MELLÉNY
MELLÉNYZSEB

MENTHETETLEN [e-e-e-e] melléknév -ül, -ebb [e], (régies, irodalmi nyelvben) menthetlen
  • 1. Nem menthető (I. 1) <tárgy>. || a. Nem menthető (I. 1) <dolog, ügy>. Menthetetlen helyzet; menthetetlenül elpusztul. Menthetetlenül elveszett. || b. Olyan <személy>, akit orvosi beavatkozással az élet számára már nem lehet megmenteni. A beteg menthetetlen. □ A pokoli tűzben ott üvöltenek a menthetetlen török sebesültek. (Gárdonyi Géza) || c. Olyan <személy>, akit a társadalom számára nem lehet megmenteni; teljesen elzüllött. Sokan azt hitték, hogy menthetetlen, de végül mégis megjavult.
  • 2. (ritka) Nem menthető (I. 2) <tulajdonság, tett, eljárás>. Menthetetlen hanyagság; könnyelműség, mulasztás. □ Mentül többet gondolkozott, annál… menthetlenebbnek tartá magaviseletét. (Eötvös József)
  • 3. (ritka) Menthetetlenül: elkerülhetetlenül. □ Néha éppen csak egy kiló kőszén hiánya az, amiért menthetetlenül megfázik az ember. (Mikszáth Kálmán)
  • menthetetlenség.