Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MEKKORA
MÉLA
MÉLABÚ
MÉLABÚS
MELÁK
MELANKÓLIA
MELANKOLIKUS
MELASZ
MÉLÁZ
MELEG
MELEGÁGY
MELEGCSÁKÁNY-VÁLTÁS
MELEGEDIK
MELEGEDŐ
MELEGHÁZ
MELEGÍT
MELEGÍTŐ
MELEGÖVI
MELEGSÉG
MELEGSZIK

MEGTERMETT [ë-e-ë] melléknév (-en) [e] (többnyire a jól határozóval kapcs.) Nagyra nőtt, arányosan fejlett termetű <személy, ritk. állat>. Jól megtermett ember. □ Az istállóban három megtermett jó ló kapálta… a padlatot. (Tolnai Lajos) Bálint úr jól megtermett javakorú [= javakorabeli] ember. (Gárdonyi Géza) Tamásiné hatalmas, megtermett asszony volt. (Krúdy Gyula)
  • megtermettség.