MÉLÁZ tárgyatlan ige -tam, -ott, -zon mélázik (
irodalmi nyelvben)
Mélán tűnődik, gondolkodik, mereng.
Méláz vmin; mélázva áll, sétál. Min mélázol? □ Mélázva állok a teremben, Szép ifju párok serge lebben. (Gyulai Pál) E szőke bús magyar víz hajlatánál
Mélázott árván ama régi császár. (Juhász Gyula) [A lány] boldogan merengve ült a kisszéken, s gyermekkori emlékein mélázott. (Móricz Zsigmond)
- Igekötős igék: elméláz.
- mélázás; mélázó.