MEGGY [ë v. e] főnév -et, -e [e, e]
- 1. A meggyfának a cseresznyéhez hasonló, de savanykás ízű, csonthéjas magot tartalmazó, sötétpiros színű gyümölcse. Hólyagos meggy. Hull a fáról az érett meggy. □ Ezrivel terem a fán a | Meggy
| Feleségem van nekem csak | Egy. (Petőfi Sándor) Tegyetek egy magányos erdőszélre, | hol makkon tengjek és keserű meggyen. (Babits Mihály)
- 2. A meggyfák termése, hozama. Az idén lefagyott a meggy. Elvitte a köd a meggyet.
- 3. Meggyfa. Meggyet ültetett.
- Szóösszetétel(ek): 1. meggybólé; meggybor; meggycibere; meggydzsem; meggyíz; meggylekvár; meggylikőr; meggymártás; meggypiros; 2. cigánymeggy; hályogmeggy; hólyagmeggy; spanyolmeggy; törökmeggy.
- meggyes.