MEGZÖRDÜL tárgyatlan ige (
hangutánzó)
<Megmozdított, megütött v. leejtett szilárd test> pillanatnyi zörejt ad.
A szélrohamban megzördültek az ablakok. □ Meg-megzördűl a fegyver düh-emelte kezében. (Vörösmarty Mihály)
- megzördülés; megzördülő; megzördült.