MEGGYILKOL [g-gy] tárgyas ige
Szándékosan, rendsz. előre megfontolt szándékkal megöl vkit.
Orvul meggyilkolták. Fényes nappal, a nyílt utcán meggyilkoltak egy nőt. A rablógyilkos konyhakéssel gyilkolta meg áldozatát. □ Gyilkoljatok meg, hogy ha sírva kell az | ajtó előtt itt az igazságnak el | aludni, amig bébocsájtatik. (Katona József) Néhány év múlva meggyilkolva lelték egy reggel az istállójában
komiszságáért ölte meg a szomszédja. (Móricz Zsigmond)
- meggyilkolás; meggyilkoló; meggyilkolt; meggyilkoltat.