MEGGYENGÍT [mëg-gyëngít] tárgyas ige meggyöngít [g-gy]
<Dolgot, embercsoportot, (
ritka) személyt> bizonyos mértékben v. teljesen gyengévé v. gyengébbé tesz.
A hosszas rábeszélés meggyengítette ellenállását. A sok nehéz munka meggyengítette a szívét. A sok támadás meggyengítette az ellenséget. □ Azt tartom, a férje eltűnése meggyengíté a húgom eszét. (Mikszáth Kálmán) Dobó
összetrombitálta a katonaságot
Megmondta nekik, hogy amelyikök félelmet érez, tegye le inkább a kardot, hogysem meggyöngítse a többit is. (Gárdonyi Géza)
- meggyengítés; meggyengített; meggyengítő.