Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (átvitt értelemben is) <Határt, határvonalat> meghatároz, kijelöl. A járás határát a folyó mentén vonták meg. Nem tudta megvonni a határt valóság és költészet között. □ A varázskörből, melynek határait [Petőfi] vonta meg, a legjobb sem igen tud menekülni. (Arany János)
2. (régies) Megvonja magát: meghúzza magát, meghúzódik vhol. □ A szaracénok csendesen megvonták magukat az árkokban. (Jókai Mór) A királyné fut, s mikor az éj reászáll, rongy istállóban vonja meg magát. (Gárdonyi Géza)
3. (átvitt értelemben) Vkitől, vmitől megvon vmit: nem adja meg vkinek, vminek azt, ami neki jár, v. amire feltétlenül szüksége van, ill. amit eddig kapott v. élvezett. Megvonja a szót vkitől; megvonja a segélyt, a támogatást. Megvonták tőle az iparengedélyt. Megvonta bizalmát barátjától. Megvonta az abrakot a lovaitól. □ Klarissz sohasem vonta meg tőlem a barátságát. (Krúdy Gyula) || a. (átvitt értelemben) Vkitől, vmitől megvon vmit: nem ad meg neki kellő mértékben vmit, amire szüksége van; elvon (5) tőle vmit. A szájától vonja meg a falatot. Még az ételt is megvonja gyermekeitől. □ Fiatalságomban számos örömet megvontam magamtól. (Ambrus Zoltán)
4. (tájszó) Meghúz (főleg 2, 9). □ Megvonta a drótot, és ügyes kézzel kerekítette rá a tál karimájára. (Gárdonyi Géza) Micsoda szemöldökök! Mintha lénia mellett, finom tusvonással vonta volna meg a Teremtő! (Gárdonyi Géza)