MEGNEVETTET tárgyas ige
Megnevettet vkit: <tréfáival, ötleteivel, különös magatartásával> előidézi, hogy vki egyszer jót nevessen.
Mókáival gyakran megnevetteti a közönséget. □ Borozgatánk apámmal;
elszavaltam Egy bordalom neki; S nagyon-nagyon örültem, Hogy megnevetteti. (Petőfi Sándor) Víg ember lehetett ugyebár, aki az egész országot így meg tudta nevettetni? (Jókai Mór)
- megnevettetés; megnevettetett; megnevettető.