Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MEGVÁR tárgyas ige
  • 1. Megvár vmit: addig vár, amíg vmi (kül. folyamat, esemény) el nem érkezik, ill. meg nem történik, be nem következik, v. ki nem derül. Megvárja a villamost. Megvárja az előadás végét. Várjuk meg a holnapot. Nem várta meg az ebédet. A harmadik felvonást nem várta meg. □ Tovaszáguldott a vonat, a zaj, | s én, bár szívem rémülten dobogott, | büszkén megvártam még egy vonatot. (Szabó Lőrinc) || a. Megvárja, míg…: addig vár, amíg vmi be nem következik. Megvárom, míg végez. Megvárja, míg írnak. Meg akarja várni, míg felcseperedik a lányka. □ megvárta, míg a levél kész volt, …akkor aláírta. (Babits Mihály) A tanító… megvárta, míg [a tanulók] lecsöndesedtek. (Gelléri Andor Endre) || b. (függő kérdést tartalmazó tárgyi mellékmondattal) Bizonyos ideig vár vkire, vmire, hogy megtudjon vmit. Meg akarom várni, mit mond. Már megvárom, hogy milyen lesz a második félidő! Megvárom, hogy mi lesz a dologból. Megvárom, hogy dől el az ügy.
  • 2. Vhol tartózkodva, időzve, addig vár vkit, míg az meg nem érkezik, ill. el nem készül, nem végez a munkájával. Megvárta a hídnál. Megvárom, míg felöltözik. □ Az ebédre nem kell senkit is megvárnom, És mindnyájan várnak én rám, hogyha késem. (Petőfi Sándor) Feljöhet hozzám. Megvárja, amíg beadom a vacsorát. Aztán ott marad nálam. (Hunyady Sándor) || a. Megvár vkit: megállva addig vár vkire, amíg az utol nem éri; bevár vkit. Pihenj, a hegytetőn megvárunk. || b. Megvár vkit: <kül. szerelmi hűségben, házassági tervben> addig vár rá, amíg (messziről) vissza nem tér, v. amíg bizonyos (hosszabb) idő nem telik el. Ha tíz évig nem jönne is haza, a lány megvárja. A lányunk most tizenhárom éves; nem akarod megvárni? Megvárja, míg a fiú elvégzi az egyetemet.
  • 3. (rendsz. régies) Elvár vkitől vmit. Megvárja, hogy én köszönjek neki. □ A közönség méltán megvárja az irodalomtól, hogy… tájékozza őt. (Arany János) [A gazda] utóbb szinte megvárta tőlem, hogy ahol egy családi ünnepély volt a háznál…, abból el ne maradjak. (Jókai Mór)
  • megvárás; megvárat; megvárható; megváró; megvárogat; megvárt.