MEGTÖRÖL tárgyas ige megtörül
<Vmely tárgyat, testrészt> törölve szárazzá v. tisztává tesz; szárazra v. tisztára töröl.
Megtöröl vmit vmivel: vkinek a helyét is megtörli; megtörli a száját vkinek az asztalánál. Mosakodás után megtörölte arcát. Megtörölték a széket, ahova leültették. □ Nelli elővette zsebkendőjét, s lopva megtörölte nyakát, ahol az ügyvéd bajsza érte. (Babits Mihály) A szeme tele volt könnyel, hangtalanul csorgott végig az arcán a könny, s néha megtörülte a kezefejével. (Móricz Zsigmond) || a. (
népies)
Megtöröl vmit vmibe(n) v.
vmin: beletöröl vmit vmibe. □ Kivette a rózsát a pohárból, megtörölte a szárát itatóspapirosban, és a keblére tűzte. (Gárdonyi Géza) Többször megtörölte lábát a sártörlőn, mielőtt belépett volna. (Kosztolányi Dezső) || b. (
népies)
Megtöröl vmit vmihez: vmihez töröl vmit. □ "Itt a tarsolyom, fogd, és egyél szépen; ne!
" | Azzal a hű szolga szemét az ökléhez, S öklét megtörölte ócska köntöséhez; Letérdelt a földre, tarsolyát letette. (Arany János) || c. (
népies)
Megtöröl vmit vmitől: letöröl vmiről vmit. □ Hisz oly egyetlen drága Az élet halk virága, Annak kéne örülni, Szennyektől megtörülni. (Tóth Árpád)
- megtörlés; megtörlő; megtörölhető; megtörölt; megtöröltet.