MEGTELEPEDIK tárgyatlan ige (jelentő mód jelenben rendsz.:) megtelepszik
Megtelepedik vhol: vmely helyet állandó v. hosszabb tartózkodásra kiszemel, s ott otthont teremt magának.
Egy kis faluban telepedett meg. A honfoglaló magyarok megtelepedtek új hazájukban. Végleg megtelepedett városunkban. □ [A] nyugalmazott ezredes
, aki
a városkában megtelepedett, vénségére elhatározta, hogy zord napjait a zenével fölvidítja. (Krúdy Gyula) A vásártér mellett van egy kis erdő, s annak a tövében a háborúk után megtelepedett a proletár tömeg. (Móricz Zsigmond)
- megtelepedés; megtelepedett; megtelepedő.