MEGSZÜRKÜL tárgyatlan ige
<Vmely anyag, kül. haj> egészen szürkévé válik.
Szakálla, bajusza megszürkült. Az épület kövei megszürkültek. □ S míg örök lázban törtettem előre, Hajam megszürkült, lelkem elborult. (Kiss József)
- megszürkülés; megszürkülő; megszürkült.