Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan, akit, amit gyakori látása, használata, ismétlődése folytán megszoktak (13); jól ismert. Megszokott arcok, környezet, társaság; megszokott munkakör. □ Igazán bolond ötlet azzal fejezni ki pompát, hogy valamit elvágnak egy szabályszerű, megszokott ruhadarabból. (Mikszáth Kálmán) Jolánt kétségbeejtette a gondolat, hogy az ő megszokott legyezőjével ezentúl az Emma pompázzon. (Babits Mihály)
2. Olyan <dolog>, amely megszokásból vkinek második természetévé vált, amire vki v. vmely állat rászokott. Ez az ő megszokott szavajárása. Megszokott mozdulatával lép a közönség elé. □ A cserkesz paripák egész megszokottan vágtak neki a hullámnak, s átúsztattak lovasaikkal. (Jókai Mór)
3. (ritka) Olyan <személy, állat>, aki, amely a rá nézve eleinte idegen helyen v. környezetben otthonossá vált, azt megszokta. Az új otthonukban megszokott lakók; a kalitkában megszokott madár.
II. főnév -at (ritka) Megszokott dolog. □ Csak [azok] tudnak az egyformaságban üdvöt lelni, akik rendszert csinálnak a megszokottnak a kultuszából. (Ambrus Zoltán)