MEGSZÓLÁS főnév -t, -a (csak egyes számban) (kissé
népies)
A megszól igével kifejezett cselekvés, megnyilatkozás, ill. az a cselekvés, hogy vkit, vmit megszólnak, vmit (rosszindulatúan) helytelenítenek, kifogásolnak (vkivel kapcsolatban).
A lányok, az öregek megszólása; vki viselkedésének megszólása. Nem megszólásból mondom, de
Ne adj okot a megszólásra! □ E nő
megszólásra alkalmat nem adott. (Eötvös József) || a. (
ritka) Ennek eredménye: ilyen beszéd, nyilatkozat.
Viselkedése állandó megszólás tárgya.