Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (hangutánzó) <Szilárd, merev tárgy> roppanva beszakad, eltörik v. megreped. Megroppan alatta a jég. Az égő tető megroppant. Fogai alatt megroppant a dió. □ Eltört a tengely! leült a szekér hátulsó fele Megroppant biz az, kátyúba estünk. (Mikszáth Kálmán) || a. (hangutánzó) <Testrész, kül. derék> hirtelen mozdulat következtében megfeszülve és alig észlelhető hangot adva fájni kezd. Megroppant a dereka. □ A kocsi akkorát zökkent, hogy még a nyaka is megroppant bele. (Jókai Mór)
2. (hangutánzó) Roppanó hangot ad. □ A szútól halkan megroppan a bútor. (Juhász Gyula)
3. (átvitt értelemben) <Vmely behatásra> lelki ellenállóképessége hirtelen megfogyatkozik, megtörik (8). Az üldöztetések, támadások következtében lelkileg megroppant.
4. (ritka, hangutánzó) <Dob, trombita> megperdül, megharsan. □ Várja riadását tulsó hadijelnek. | Mikor az megroppan, s túl már csata bömböl, ő viszi hágcsóját legelül a falnak. (Arany János)