Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MEGSEJT tárgyas ige
  • 1. Megsejt vmit: érzésen, megérzésen alapuló homályos tudomást szerez vmiről, ami még nem köztudomású; elképzeli, kitalálja, ami rejtve, titokban van. Megsejtette, hogy valamit forralnak ellene. □ Árnyékba fordítá kisírott szemeit, Mert nem akará, hogy megsejtsék a nyomot, Dúló könyek árja mellyet arcán hagyott. (Arany János) || a. <Vmely bekövetkezendő dolgot> homályosan előre megérez. Megsejtettem, hogy eljössz. || b. Sejteni kezd vmit. □ A tanító meglátta őket, s rögtön megsejtette, miről van szó, …elébük állott, bocsánatot kért. (Móricz Zsigmond)
  • 2. (régies, tájszó) Észrevesz. □ Járja az úrral | A roppant tölgyest Matyi, és vágatja ha szép fát | Sejt meg. (Fazekas Mihály) A buzgó asszonyság valahol megsejtett egy kalamárisba ütött tollat. (Jókai Mór)
  • megsejtés; megsejtet; megsejtett; megsejthető; megsejtő.