MEGRÚG tárgyas ige
Gyorsan meglendített lábával, ill. annak vmely részével erősen megüt, megtaszít, meglök vkit, vmit.
Megrúgta a ló. A kanca megrúgta a csődört. A hátvéd úgy megrúgta a szélsőt, hogy eltört a lábszárcsontja. Megrúgta a kaput. □ Pogány király
úgy megrugá az ő lányát, Piros szoknya elhasada, Piros vére elindula S ahajt szörnyü halált hala. (népköltés) || a. Lábbal egy ízben erősen úgy taszít meg vmit, hogy az repülve továbbjut.
Rúgd meg azt a labdát! Megrúgta a dinnyehéjat, a kavicsot.
- Szólás(ok): ld. bagoly.
- megrúgás; megrúgat; megrúgó; megrúgott.