Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MEGRÁNDÍT tárgyas ige
  • 1. <Testrészt> egyszer, hirtelen rántva megmozdít. Közömbössége jeléül megrándította a vállát. □ Dacosan nézett az idegen… asszony szeme közé, egy vonást sem rándítva meg arcán. (Jókai Mór)
  • 2. <Kezét v. lábát> úgy üti, rántja meg, hogy az ízületi sérülést szenved. Megrándítja a bokáját. □ A jó mén, midőn átszökött a szekértorlaszon, bizonyosan megrándította egyik első lábát. (Jókai Mór)
  • megrándítás; megrándító; megrándított.