FELVILÁGOSÍTÁS főnév -t, -ok, -a fölvilágosítás
A felvilágosít (1) igével kifejezett cselekvés, tevékenység, megnyilatkozás; az a cselekvés, hogy vkit (vmit) felvilágosítanak; tájékoztatás.
Nemi, politikai felvilágosítás; az ifjúság, a tömegek felvilágosítása. □ Elmondja
Széchenyi e lapokon, mint vett fő részt a szunnyadó nemzet fölébresztésében, felvilágosításában. (Vörösmarty Mihály) Márton sógor és a felesége
felhagytak a népek fölvilágosításával, mert a népek
kinevették őket. (Móra Ferenc) || a. Ennek eredménye; az a jelentés, közlés, amellyel vkit felvilágosítanak vmiről.
Felvilágosítást ad, kér, nyújt vmiről. □ Apai dédapjáról már sem ő, sem az okmányok nem adtak pontos fölvilágosítást. (Kosztolányi Dezső)