FELVETŐDIK tárgyatlan ige -tem [e], -ött, -jék (-jön) fölvetődik
- 1. Felszínre kerül, vetődik. A hal felvetődik a víz felszíne alól. A hulla felvetődött a víz felszínére.
- 2. Történetesen vmely magasabban levő helyre kerül. Jártomban-keltemben csak úgy felvetődtem ide hozzátok a hegyre. || a. Történetesen a fővárosba v. vmely központi helyre kerül. Bolyongásai közben felvetődött Pestre. □ Egyszer fölvetődik hozzá [Pozsonyba] valami számfölötti uradalmi tisztje. (Jókai Mór)
- 3. (átvitt értelemben) Gondolatban felmerül, ill. szóba kerül, említés történik róla, és megbeszélés, vita tárgya lesz. Felvetődik a kérdés. Felvetődik az a gondolat, hogy
□ Ezek a kérdések nem vetődtek akkor fel a lelkemben. (Gárdonyi Géza)
- felvetődés; felvetődő; felvetődött.