Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELVÁLLAL
FÉLVÁLLRA
FÉLVÁLLRÓL
FELVÁLT
FELVÁLTVA
FELVARR
FELVÁSÁROL
FÉLVÁSZON-KÖTÉS
FELVÁZOL
FELVÉG
FELVER
FÉLVÉR
FELVERGŐDIK
FELVÉRTEZ
FELVÉS
FELVESZ
FELVET
FELVÉTEL
FELVÉTELEZ
FELVÉTELI

FELVETŐ melléknév és főnév fölvető
  • I. melléknév
  • 1. Olyan, aki, ami vmit felvet (1–4). A házat felvető robbanás; a fejét felvető asszony. || a. (átvitt értelemben) Olyan, aki, ami vmely kérdést, gondolatot először megemlít, felvet (5). Sok új problémát felvető tanulmány.
  • 2. (szövőipar) Felvetést végző. Felvető munkás. || a. (szövőipar) Felvetésre való, felvetéssel kapcs. Felvető borda, fonál, henger.
  • II. főnév -t, -je [e] (szövőipar)
  • 1. Felvető munkás, rendsz. nő. Felvetőként dolgozik. Felvetőnek alkalmazták.
  • 2. Az az üzemrészleg, ahol a felvetés munkája folyik. A felvetőbe helyezték át. || a. Ennek épülete(i), helyisége(i). A felvetőben javítják a szellőztetőt. || b. Az itt dolgozók összessége. Az egész felvető megszerette az új mestert.
  • Szóösszetétel(ek): felvetőgép.
  • felvetői.