Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELVER tárgyas ige fölver
  • 1. <Kisebb tárgyat, alkatrészt> sűrű ütésekkel ráerősít, kül. rászegez vmire. Felveri a patkót a lóra. A hordóra felveri az abroncsot. □ Pandúrnak az egyik hátulsó patkóját a múlt héten verték fel. (Gárdonyi Géza)
  • 2. <Sátrat> karóinak földbe verésével, alkatrészeinek összeillesztésével felállít. Már felverték a sátrakat a holnapi vásárra. A kirándulók a folyó partján verték fel sátraikat. □ A … juhászok … ott verték fel sátorokot, ahol akarták. (Mikes Kelemen)
  • 3. (konyhaművészet) <Habot tojásfehérjéből v. tejszínből habverő gyors mozgatásával, oda-odacsapásával> előállít; verését befejezi. Felverted már a habot a tortához? || a. <Tojásfehérjét, tejszínt> ily módon habbá alakít. A madártejhez felverjük három tojás fehérjét.
  • 4. <Port> felkavar. A kocsi, a tehéncsorda felveri a port. A menekülő csapat nagy port vert fel.
  • 5. <Embert v. (ritka) állatot> álmából felriaszt. Ne kiabálj, mert felvered a gyereket. □ Pár nap mulva fél szendergésemből Félrevert harang zugása vert föl. (Petőfi Sándor) Sakálok ugatása verte fel álmából. (Karinthy Frigyes) || a. <Vadat pihenőhelyéről> felriasztva menekülésre késztet. □ Ő maga állította lesbe a grófot, ő maga verte föl nyugvóhelyéről a vadat. (Herczeg Ferenc) || b. (átvitt értelemben) Vmit felver: megzavarja a csendet v. vminek a csendjét, nyugalmát. Gyereksírás veri fel a házat. □ Csendes a ház, ah de nincs nyugalma: Fölveré azt szerelem hatalma. (Vörösmarty Mihály) A boldog … csendet egyszerre csak repülőgépek zakatolása verte fel. (Kuncz Aladár)
  • 6. <Dudva, gaz vmely területet, épületet> sűrűn belep, benő. Kertjét felverte a tarack. □ Áll a kis lak pusztán, ridegen, Gyom veri fel nyájas udvarát. (Arany János) Vén kastély, süket Csendben borong, fölverte dudva, gyom. (Tóth Árpád)
  • 7. (átvitt értelemben, 1945 előtt) <Árat a piaci forgalomban több eladó, ill. vevő nyerészkedésből> fokozatos v. ugrásszerű drágítással magasra emel. A feketézők, a spekulánsok felverték a zöldség, a zsír árát. || a. (átvitt értelemben) <Árat árverésen két v. több vásárló> fokozatosan magasra emel. A könyv kikiáltási ára alacsony volt, de nagyon felverték. □ Önnön-árát fennen fölverte. (Ady Endre)
  • Szólás(ok): ld. por.
  • felverés; felveret; felverő; felvert.