Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELVÁG ige fölvág
  • 1. tárgyas <Személy vmely tárgyat, anyagot éles eszközzel> darabokra vág; feldarabol. Felvágja a fát, a kenyeret, a sonkát, a tésztát. □ A kenyeret … felesége vágta föl. (Eötvös József) Azok a ködmönben járó gatyás emberek, ha igazán akarnák, … szivart vághatnának föl dohánynak a makrába. (Mikszáth Kálmán)
  • 2. tárgyas Vágással felnyitja, megnyitja. Felvágta az ereit. Felvágták a hasát. Felvágták a kelését. □ Egyik … osztrák társunkat annyira elgyötörte a hazautazás izgalma, hogy borotvával felvágta ütőereit. (Kuncz Aladár) S már az orvosok | kése fenyeget, rossz nyakam | fölvágni. (Babits Mihály) || a. Vkinek, vminek a nyelvét felvágja: a nyelvet és az alsó szájüreget összekötő nyálkahártyát elmetszi, hogy a nyelv szabadabban mozoghasson. Az orvos felvágta az újszülött nyelvét. A szajkó nyelvét felvágják, ha beszélni akarják tanítani. || b. tárgyas (átvitt értelemben) Felvágták a nyelvét: hetyke magabízással, elevenséggel, rendsz. szókimondóan sokat beszél, élénken, csípősen visszavág. || c. Vmit felvág: fűzött és könyvkötő által körül nem vágott könyv v. folyóirat lapjait a szélükön késsel elvágja egymástól, hogy a lapokat szét lehessen nyitni. Felvágja az új könyvet, a folyóirat legújabb számát. || d. tárgyas <Zárt levelet, ill. levélborítékot> egyik szélén elvág v. levág, hogy tartalma hozzáférhető legyen. Izgatottan vágta fel a borítékot.
  • 3. tárgyas (népies) <Jármű a kerekével, ill. jármű kereke talajt, utat> felhasogat, felszánt. A sok beálló szekér felvágta a kocsma udvarát. Sáros időben a szekerek nagyon felvágják az utakat. □ Az a nagy mennykő hintó … felvágta az udvart a kerekeivel. (Jókai Mór)
  • 4. tárgyas <Személy vmely tárgyat, kül. labdát> nagy lendülettel a magasba dob, rúg. Felvágta a labdát a háztetőre. Felvágta a kispárnát a szekrény tetejére. || a. tárgyas <Vmely erő> felhajít, felhány, felröpít vmit vhova. A kocsikerék felvágja a sarat a sárhányóra. A nyomás a fúrótorony tetejéig vágta fel az olajat.
  • 5. Felvágja magát vhova, vmire: egyetlen lendülettel magasabban levő helyre, kül. ló hátára, nyeregbe veti magát. □ Örömmel vágom én magam Föl paripámra a nyeregbe! (Petőfi Sándor) || a. Felvágja a fejét: <ember, ló> hirtelen hátraveti a f., rendsz. ellenszegülés jeléül. □ Egy sziklafordulatnál nagyot horkant lova, felvágta a fejét s nem akart előre mozdulni. (Eötvös Károly)
  • 6. tárgyas (ritka) <Kalapot, sapkát> nagy lendülettel, rendsz. indulatosan hirtelen a fejére tesz; fejébe vág. Felvágja a kucsmáját. □ Hirtelen fölvágta a báránybőr sipkát a fejére. (Mikszáth Kálmán)
  • 7. tárgyas <Kártyalapot> előlapjával felfelé fordítva hirtelen a játékasztalra dob, vág. □ Parázsó ekkor azt mondá neki: "no hát legyen öt!" S azzal felvágta előtte a következő lapot. (Jókai Mór)
  • 8. tárgyas (sport) <Főleg labdarúgásban az ellenfél játékosát> durván gáncsolva v. meglökve elbuktatja.
  • 9. tárgyatlan <Ló> kirúg és vágtába kezd. □ Egyet durrantott a karikásával, s a két ló felvágott. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyatlan (sport) <Versenyló> ügetésből vágtába megy át, s ezzel szabálytalanságot követ el. Az ügetőverseny ötödik futamában felvágott a favorit.
  • 10.* tárgyatlan (bizalmas) Felvág vmivel v. vmire: alaptalanul hivalkodóan büszkélkedik, kérkedik vmivel. Ne vágj fel úgy nem létező tudásoddal.
  • felvágás; felvagdal; felvágó.