Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
FELÜLTET [l-ü] tárgyas ige fölültet
Általában arra késztet vkit (vmit), hogy felüljön (vhova).
1. Magasabb helyre ültet vkit (vmit). Felültette a gyermeket a bakra, a kocsira, a székre, az újoncot a lóra. □ Gyere be, galambom Ülj föl a ládánkra; Ha magas a láda, Rája fölültetlek. (Petőfi Sándor) || a. (régies, irodalmi nyelvben) Lóra ültet, hadba szólít vkit (vmit). □ Kétszáz embert ültessenek fel, s vezérelje őket maga az őrnagy. (Jókai Mór) || a. Magasabb v. előkelő(bb) helyre ültet (1, 1a) vkit, úgy rendelkezik, hogy vki felüljön vhova. Felültet vkit az elnöki asztalhoz, az elnökségbe. Felültet vkit az asztalfőre. □ Uram, királyi asztalodhoz ily Jöttment hadat mért ültetsz fel közénk ? (Jókai Mór) || c. Felültet vkit vhova, vmire: segédkezik, közreműködik abban, hogy vki közlekedési eszközre, járműre felüljön, felszálljon, s azzal útnak induljon. Felülteti a gyereket a motorra, a vak embert az autóbuszra. Felültettem anyámékat a villamosra. Felültettük vendégeinket a vonatra.
2. Kér, késztet v. segít vkit, hogy fekvő helyzet(é)ből felüljön. Felültette a beteget. □ [Az orvos] nyomogatta a gyomrot, a beleket, felültette a pácienst, szépen megkérte, hogy sóhajtson. (Kosztolányi Dezső)
3. (átvitt értelemben, bizalmas) Megtévesztve rászed, lóvá tesz, megtréfál vkit. A hiszékeny falusi gyereket gyakran felültették diáktársai. □ Pajzánkodik a bolond, kedve telvén felültetni az apródot. (Vas Gereben) Nem gyertek. Csak felültették őket. (Gelléri Andor Endre)