Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FÉLÚT [l-ú] főnév
  • 1. Rendsz. csak így: félúton: a közlekedési eszközzel v. gyalog megtett útnak a felén v. egy bizonyos pontján, amely kb. a fele táján van. A csapat már a félúton olyan fáradt volt, hogy lepihent. □ A félúton kidűltek a lovak. (Jókai Mór)
  • 2. (átvitt értelemben) Vminek csak félig, nem egészen való elvégzése, véghezvitele. Ne torpanj meg a félúton! Nem állunk meg a félúton. □ Előre hát, oh nemzetem, ne állj meg! | … Félutadon vagy, fölértél a hegyre, S könnyű már annak, aki völgybe mén. (Petőfi Sándor) Csüggedten álltam sokszor félúton. (Juhász Gyula)