Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
FELTŰNÉS főnév -t, -e [e] (csak egyes számban) föltűnés
1. A feltűnik (12) igével kifejezett történés, jelenség; az a tény, hogy vki, vmi feltűnik vhol; láthatóvá válás, szembe tűnés, megjelenés, felbukkanás. Az üstökös feltűnése; a város feltűnése a messzeségben; a vonat feltűnése a kanyarban; új tehetségek feltűnése; hibák, hiányosságok feltűnése; a búvár(hajó) feltűnése a víz színén.
2. Vmely szokatlan jelenség, cselekvés, körülmény által keltett meglepetés, megütközéssel vegyes csodálkozás. Feltűnés nélkül: úgy, hogy nem vonja magára a figyelmet; feltűnés nélkül távozik; feltűnést kelt, okoz; feltűnést keltő arc, ruha, szín; feltűnést keltő kijelentés, megállapítás, megjegyzés; keresi, kerüli a feltűnést. □ A címeres nagy utazó láda az állomáson feltűnést keltett. (Kuncz Aladár)