Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELTERJESZTÉS főnév -t, -ek, -e [ë, e] fölterjesztés (hivatalos) Általában a felterjeszt igével kifejezett cselekvés, eljárás; az a cselekvés, hogy vmit, vkit felterjesztenek vhová.
  • 1. Vmely hivatalos ügynek, iratnak alsóbb hatóságtól a felettes hatósághoz v. hivatalos személyhez való küldése, továbbítása. A folyamodványok, iratok, kérvények felterjesztése. || a. Vmire, főleg érdemek elismerésére való javaslat tétele vmely felettes hatósághoz. Vkinek előléptetésre, érdemrendre, jutalomra, kitüntetésre való felterjesztése.
  • 2. Vmely felettes v. felsőbb hatósághoz beadott szóbeli javaslat. Felterjesztéssel él. A kinevezések ügyében felterjesztést intézett a miniszterhez. Felterjesztésünket elfogadta a minisztérium. □ Határozatba ment, hogy a hadügyminiszternek teendő a felterjesztés. (Jókai Mór) || a. Ennek írásos formája. Felterjesztésünket már iktatták. A felterjesztést bevitték a miniszterhez.
  • felterjesztéses; felterjesztési.