Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELSZÁNT
FELSZAPORODIK
FELSZÁRAD
FELSZÁRÍT
FELSZÁRNYAL
FELSZARVAZ
FÉLSZÁZ
FÉLSZÁZAD [1]
FÉLSZÁZAD [2]
FÉLSZÁZADOS
FELSZED
FELSZEDELŐDZKÖDIK
FÉLSZEG
FELSZEG [1]
FELSZEG [2]
FELSZEGEL
FELSZEGEZ
FÉLSZEGSÉG
FÉLSZEGÚSZÓ
FELSZEL

FELSÉG [ë v. e] főnév -ett, -e [ë, e] fölség
  • 1. (ritka, régies) Király v. császár; uralkodó. □ A hatalmas | Döbrögi úr … magáról Azt tartotta, hogy … neki a felség se parancsol. (Fazekas Mihály) || a. (Császári, királyi) felség v. (személyragos alakban) felséged: <császár, ill. király v. felesége megszólítása>. Felségedhez folyamodunk. □ Hála isten – mondám – megvagyok biz ott még! | Még a régi bőrben, mint láthatja fölség. (Garay János) Köszönöm, köszönöm felséged kegyelmét. (Arany János)
  • 2. (régies, irodalmi nyelvben) Királyi, uralkodói fensőbbség, tekintély. □ A király jő, fölség érzetével. Környékezvén őt a hős apák. (Vörösmarty Mihály) || a. (átvitt értelemben, régies, költői) Fenség (1). □ A déli nap … dicső felséggel a nagy térre száll. (Kisfaludy Károly) Elmaradoz szaporán fa, bokor csemetével utána, S rettenetes fölségében már eltünik a hős. (Vörösmarty Mihály) Szóösszetétel(ek): népfelség.