Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELSZÁMÍT tárgyas ige fölszámít
  • 1. <Követelésbe(n), számlába(n)> tételként felvesz. A vidékre kiszálló felszámíthatja kész kiadásait. Felszámítja a termelői forgalmi adót. Fél százalék kezelési költséget számított fel. Felszámította a csomagolást is. □ Becsületesen számít fel mindent a vendégnek … (Jókai Mór) Beterjeszti az útinaplóját, felszámítván fuvarbérét és napidíjait. (Mikszáth Kálmán)
  • 2. (ritka, régies) <Vmely összeget> számlálással, összeadással meghatároz; összeszámít. □ Számítsd fel … ujjaidon … Az adót. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Az utolsó krajcárig felszámítottam minden jövedelmemet. (Tolnai Lajos) || a. (régies) Hozzávetés, mérlegelés, összehasonlítás alapján megállapít <vmely mennyiséget, lehetőséget>. □ Azt számította fel magában, hogy ennek a tartománynak lehet öt-hatszázezer lakosa. (Jókai Mór) A halomvári aljegyzőségre … ha jól fölszámítom a körülményeket, kilátásom is [van]. (Tolnai Lajos)
  • felszámítás; felszámítgat; felszámítható; felszámító; felszámított; felszámíttat.