Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELTÁPLÁL tárgyas ige föltáplál (régies, választékos)
  • 1. Táplálva felnevel vkit, vmit. Feltáplálja az árvákat. Az állat feltáplálja a kicsinyeit.
  • 2. Megfelelő táplálással erőhöz juttat, erőre kapat, meghízlal. Beteget, lefogyott embert, sovány állatot feltáplál. □ Nektek őszintén az igazt, oh nézők, kimondom én, | Esküszöm Bacchusra, ki engem föltáplála ünnepin. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
  • 3. (átvitt értelemben, ritka) <Szellemi képességet> kifejleszt. □ Déméter, aki feltápláltad elmém, | Oh, hadd legyek méltó szent titkaidhoz! (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
  • feltáplálás; feltápláló; feltáplált.