Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELSIVÍT tárgyatlan ige fölsivít (hangutánzó)
  • 1. <Ember, állat> hirtelen éles, sivító hangot hallat, sivítva felkiált. A gyermekek felsivítottak örömükben. Meglepetésükben sokan felsivítottak. A kis malac élesen felsivított. □ Nagyot iszik a hazáért S felsivít: Csakhogy egyszer tenne is már Valamit. (Vörösmarty Mihály)
  • 2. <Szél, hangszer> hirtelen sivító hangot ad. Élesen felsivítottak a fuvolák, tompán dübörgött a dob. □ A téli szél Üvöltve felsivít. (Eötvös József)
  • felsivítás; felsivító.