Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELRUHÁZ tárgyas ige fölruház
  • 1. Ruhával ellát. A jutalomból felruházta a gyerekeket. Az ünnepség során harminc árvát ruháztak fel. □ Hogyan tudott ön két hét alatt három újonc zászlóaljat felruházni? (Jókai Mór)
  • 2. (átvitt értelemben, választékos) Felruház vkit vmivel: vmit, kül. hatáskört, címet ad(ományoz) vkinek. → Címmel és jelleggel felruház vkit. "Kiváló művész" címmel, teljhatalommal ruházták fel. □ Isten … egyedül [az embert] … ruházta fel szabad akarattal. (Eötvös József) Felruháznak engem azzal a magas missioval, hogy intézkedjem … százezrek sorsa fölött. (Jókai Mór) || a. (rendsz. határozó igenévként) (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Felruház vmit vmivel: vmit ellát vmivel. □ Lucifer, … nem tetszik tán, amit alkoték? – S mi tessék rajta? Hogy nehány anyag | Más-más tulajdonokkal felruházva … Most vonzza, űzi, és taszítja egymást … (Madách Imre) De még más titkos erővel is fel volt e kapu őrtornya ruházva … (Jókai Mór)
  • 3. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Felruház vkit vmivel: vmely képességet, értékes sajátságot tulajdonít vkinek, vminek; feldíszít vkit vmivel. Nemes erényekkel ruházta fel példaképét. A babonás hit csodálatos gyógyító erővel ruházta fel az erdei forrást. □ Magasabb lényképpen áll képzelete előtt, felruházva … tökélyekkel. (Eötvös József) A hír, mely fukar, midőn dicsérni kell, Felruháza téged dicső erényekkel. (Arany János)
  • felruházás; felruházható; felruházó; felruházott; felruháztat.