Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FÉLREKAP ige
  • 1. tárgyas Hirtelen mozdulattal oldalra kap, oldalra ránt. □ [A lovak] félrekapták a szekeret, ki a döcögős útfélre. (Jókai Mór) || a. Félrekapja: <vmely testrészét> hirtelen oldalra kapja, hogy vmely összeütközést elkerüljön. Félrekapja a fejét, a kezét, a lábát. □ Senki a fejét se kapja félre, mikor a golyó elcsap füle mellett. (Jókai Mór)
  • 2. tárgyas (átvitt értelemben) <Mozgó víz, szél> felkapva hirtelen oldalra sodor, oldalra ragad v. fordít vmit. Az örvény félrekapta a kormánylapátot. A hullám félrekapta a csónakot.
  • 3. tárgyatlan (ritka) Hirtelen félrenyúl. Ijedtében félrekapott és hozzáért a csengőhöz.
  • félrekapás; félrekapó; félrekapott.