Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
FELSŐBBSÉG [ë v. e] főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban) fölsőbbség (választékos)
1. Felsőbb hivatal, hatalmi, kormányzati v. közigazgatási szerv. A felsőbbség engedelmével; a felsőbbség iránti tisztelet. Ki kell kérni a felsőbbség hozzájárulását. □ Ez hallatlan, a felsőbbséget így fumigálni! (Jókai Mór) Parancs jött a felsőbbségtől, hogy a nemzeti lét nagy harcában a kultúra a legfőbb fegyverünk. (Móra Ferenc) || a. (ritka, régies) Magasabb rangú tisztviselő; feljebbvaló, elöljáró. □ Bárzsing úr, mint afféle felsőbbség, megvárta, míg Kapor uram a szakaszával ismét visszaérkezik. (Jókai Mór)
2. Értelmi, erkölcsi v. hatalmi fölény, kiválóság. Erkölcsi, műveltségbeli, szellemi felsőbbség. Felsőbbsége tudatában elhárította a méltatlan ajánlatot. Felsőbbséget éreztető pillantással mérte végig ellenfelét. □ Neked van egy végtelen felsőbbséged: a fejkötő glóriája [= az, hogy asszony vagy] Neked nem lehet vetélytársad. (Ambrus Zoltán) Nagy tekintélyt kell szereznie annak, aki a gazdagabb feleség felett meg akarja őrizni a pater familias-i [= családapai] felsőbbséget. (Móricz Zsigmond)